1952 júliusában államosították a Debreceni Református Dóczy Leánynevelő Intézet Leánygimnáziumát, új (5 debreceni középiskolából szervezett) tantestülettel, a tanulók jelentős része a Csokonai V.M. Gimnáziumból került át, az igazgató dr. Nábrádi Mihály lett, 1955 februárjáig a megyei, majd 1958-ig a városi tanács hatáskörében működött., az államosított leánygimnázium Kossuth Lajos nevét vette fel.
Megszervezték az egyetemi tanárképzés 9 hetes gyakorlását 1952 szeptemberétől az új leánygimnáziumban és a Fazekas Mihály Gimnáziumban.
Humán és reál tagozat működött, az utóbbi egyre nagyobb hangsúllyal, 1953/54-től kezdve a biológia, kémia és fizika előadói, szertári rendszer kifejlesztésével, az 1956/57-es tanévtől politechnikai képzéssel is bővült a kínálat, a munkára nevelés célkitűzésének jegyében rendszeresen társadalmi munkát is végeztettek a tanulókkal.
1957 tavaszán "zászlót bontott" a KISZ, az 1957/58-as tanévben megkezdődött a koedukáció.
1957-ben az egyetemen a tanulmányi időt 5 évre emelték fel, a 154/1958-as M.M. számú rendelet a tudományegyetemek közvetlen irányítása alá tartozó gyakorlóiskolák megszervezését tűzte ki célul.