Mély megrendüléssel értesültünk egykori kollégánk, Pintér Judit Katalin tragikus haláláról.
Sok szállal kötődött a gimnáziumunkhoz, hiszen ő maga is „kossuthos” diák volt, majd 1988-tól tanári pályája is e falak között teljesedett ki. Fontos volt számára a szakmai igényesség, nyitott volt új módszerek kipróbálására. A tanítványaival igyekezett közvetlen, jó tanár-diák viszonyt kialakítani, áthidalni a generációs különbségeket.
Iskolánk közössége egy olyan pedagógustól búcsúzik, aki hosszú évtizedeken át fontos szereplője volt mindennapjainknak, és akinek munkája, személyisége, emberi tartása sokak emlékezetében megmarad.
Testnevelőtanárként több generáció nevelésében vett részt. A mozgás szeretetére, a kitartásra és a fegyelemre tanította diákjait, miközben példát mutatott a munkához való hűségből. Munkáját, feladatait mindig lelkiismeretesen, nagy odaadással végezte. Különösen igaz volt ez az érettségi időszakokra, amikor jegyzői feladatait kiemelkedő precizitással és felelősségtudattal látta el. Pontosságára, megbízhatóságára minden körülmények között lehetett számítani. A kollégáival való kapcsolatát a kölcsönös tisztelet, a nyugodt együttműködés jellemezte. Nem tartozott a könnyen megnyíló emberek közé; több időre volt szüksége, hogy feloldódjon emberi kapcsolataiban. Határozott véleményét mindig vállalta és kitartott mellette. Olyan ember volt, aki saját meggyőződése szerint, őszintén és egyenes módon próbált élni és dolgozni. A mindennapok során sokszor megtapasztalhattuk segítőkészségét, emberségét, azt, hogy a rá bízott feladatokat nemcsak kötelességként, hanem belső igénnyel végezte el. Jelenléte az iskola életének természetes része évtizedeken át.
Távozása fájdalmas veszteség mindazok számára, akik ismerték, együtt dolgoztak vele vagy tanítványai lehettek. Emlékét megőrizzük, munkájára és emberi tartására tisztelettel gondolunk vissza.
Őszinte részvétünket fejezzük ki mindazoknak, akik gyászolják.
Nyugodj békében, kedves Jutka!
A Kossuth-gimnázium tantestülete
